Éppen ez az ,,énekbővítés" egy elsőrangú példa arra, hogy hogyan lehet egy ismert dalocskát újra érdekessé tenni.

Egy ,,arab" éneket is szívesen énekelünk:

/: Gumi-arábikum, gumi-arábikum. :/
/: Most jön a második, most jön a második. :/
/: Gumi-arábikum, gumi-arábikum:/
/: Most jön a harmadik, most jön a harmadik. :/
/: Gumi-arábikum, gumi-arábikum. :/
/: Most jön az utolsó, most jön az utolsó. :/.
/: Gumi-arábikum, gumi arábikum. :/

Móra Ferenc: Zengő ABC

Aranyalma ághegyen,
Bari bég a zöld gyepen.
Cirmos cica egerész,
Csengős csikó heverész.
Dongó darázs döngicsél,
Esik eső, fúj a szél.
Füsti fecske ficsereg,
Gerle galamb kesereg.
Gyom között gyors gyík szalad,
Harmatos hajnal szakad.
Itt van már a zivatar,
Jó az Isten, jót akar.
Kivirít a kikelet,
Leveles lett a liget.
Lyukas fazék fekete,
Mese- mese- meskete.
Nádat a szél legyezi,
Nyúl a fülét hegyezi,
Orgonafán méhike,
Összerezzen őzike.
Patak-parton pipitér,
Róka szava kicsit ér.
Suhog a sok sasmadár,
Szilvafára szarka száll,
Tücsök koma hegedül,
Tyúk az árkon átrepül,
Uccu neki hó-ha-hó,
Ürgét fogott a Sajó,
Vércse vijjog délelőtt,
Zörgetik a vasfedőt,
Zsindelyezik a tetőt.

III. 3 Játékok (lásd az előző korcsoport anyagát is)

• Gombozás, pénzezés, iskolázás, gombfoci
• Futballozás, métázás, röplabdázás, Kim-játék
• Népi játékok (Elfogyott a krumplileves, Körben áll egy nagy szamár, stb.)
• erre egy párválasztó énekes játék:

Megy a kocsi, megy a szekér homokért, homokért.
Én is megyek a kocsmába szilvapálinkáért.
Sej-haj, nem bánom, nékem is van virágom.
Sej-haj, leszakítom a nyáron.

• Általánosan közkedvelt a tűzugrás. Ha a tábortűz már csak parázslik, a gyermekek által titokban összeállított párosítást elővéve énekeljük:

Amoda megy, amoda megy három legény,
Kovács Gábor, Kovács Gábor a közepén.
Lábán van a csizmája, fehér vászon gatyája,
a Zsuzsi a babája.

Nevük hallatára a kijelölt ugróhelyre mennek, egymás kezét megfogják.

Egy..., kettő..., há-á-á rom.

A háromnál nekifutnak, és a parazsat átugorják. Ez így megy tovább, amíg minden pár ugrott. Ezt még a Madarasi Hargitán is eljátszottuk. A székely cserkészek is nagyon élvezték.

• A kiscserkészek nagyon szeretik a ,,fókavadászat"-ot is.
• Hogyan született az öttusa? (énekes mozgó játék)

Bem Apó küldöncöt küld Görgey hadvezérhez. A huszár lovon indul. Mikor a Királyhágóra kaptat fel, észreveszi, hogy követik a labancok. Felkiált (énekel):

Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lipityembe-lapatyomba,
Gyere labanc a nyomomba.

Vágtázni kezd. Mindenki lovagló mozdulatokat csinál a játékvezetővel együtt. Majd folytatódik a mese. Lerázta az üldözőket, de észreveszi, hogy valami fémes csillog az egyik bokorban. Kézbe veszi puskáját és felkiált:

Hármat tojott a fekete kánya'
A Hazáért megharcolok máma.
Lapatyomba-lipityembe,
Gyere labanc a csővégre.

Mindenki ütemesen lő a dallamra. Folytatódik a mese. Lelőtte a lesipuskást. Tovább megy, de eléje ugrik egy behemót osztrák. Kardot ránt és felkiált:

Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lipityembe-lapatyomba,
Gyere labanc a kardomra.

Mindenki vív, majd továbbmegy a történet. Leszúrta az osztrákot. De már ott van a Sebes-Körösnél. Az üldözők a nyomában. Ott hagyja lovát, bele a folyóba, de előtte felkiált:

Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lapatyomba-lipityembe,
Gyere labanc be a vízbe.

Villámgyorsan átúszik a folyón. Mindenki ,,úszik". Folytatódik a mese. Kimászik a vízből és futásnak ered, de itt is felkiált:

Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lipityembe-lapatyomba,
Gyere labanc a nyomomba."

Mindenki fut (helyben futás). Majd jön a ,,Jelentés" Görgeynek. ,,Hát fiam, hogy tudtál idejönni?" Ha baj volt, akkor csak elkiáltottam magam, hogy:

Hármat tojott a fekete kánya"!
A Hazáért megharcolok máma."

(Mindenki énekli a refrént, a beszámoló végéig.)

Először lovagoltam, (lovagolunk)
aztán lőttem, (lövünk)
aztán vívtam, (vívunk)
aztán úsztam, (úszunk)
s végül futottam." (futunk)

Tehát az ismétlést (Lipityembe-lapatyomba) ötször énekeljük. Hát így született az öttusa. Nem csoda, hogy a magyarok mindig az élvonalban vannak.

III. 4 Mondák, legendák, mesék

• Komjáthy István: Mondák könyve, Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest 1993
• Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember 1905 (Attila udvarában)
• Ujkéry Csaba: Atil, a hunok csillaga - A világ pörölye I.-II. Seneca Könyvkiadó Budapest
  1996
• Képes történelmi atlasz, Cartographia Kiadó Budapest, 1996
• Lengyel Dénes: Középkori magyar mondák és legendák Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest 1977
• Az ikertündérek, Zagyvarónai népmesék, Akadémiai Kiadó Budapest 1990
• Este, Éjfél, Hajnal, Baranyai népmesék, Akadémiai Kiadó Budapest 1988
• Pallag Rózsa, Kárpát-ukrajnai magyar népmesék, Akadémiai Kiadó Budapest 1988
  

III. 5 Erdélyből és a székelyektől

Székely himnusz:

Ki tudja merre, merre visz a végzet!
Göröngyös úton, sötét éjjelen?
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag-ösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla.
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha!
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk, évezredes balsors.
Tatár, s török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban magyar Székelyföldön,
Szabad Hazában élni boldogan.

Kolozsváros olyan város

Kolozsváros olyan város Kordován csizma a lábán,
A kapuja kilenc záros. Ezüst sarkantyúja rajta.
Abban lakik egy mészáros, Összeveri legénymódra,
Kinek neve Virág János Hull a csokros szegfű róla.

Erdő, erdő, erdő

Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő.
Madár lakik benne, madár lakik tizenkettő.
Cukrot adnék annak a madárnak:
Dalolja ki nevét a babámnak.
Csárdás kis angyalom, érted fáj a szívem nagyon.

No meg a kedvenc székely népdalom sem maradhat el:

Mikor mentem, mikor mentem Gyergyó felé,
Pánkót süttek az asszonyok arrafelé.
A pánkóból nem adtatok: (pánkó=fánk, palóc pampuska)
Szakadjon meg a nyakatok.

Az én kedves feleségem zetelaki,
Fösvénységét az anyósom hagyta neki.
Nem adott pénzt pálinkára,
Szakadjon az ég reája.