Arany mondások

Statisztikai átlag

Bolygónkon élõ emberek testrészeit összeadva, s azokat az egyének számával elosztva kiderül, hogy minden átlagembernek fél melle és egyetlen heréje van...

Ha a kifejezést „hivatalos“ egy nyilatkozat kapcsán használják, akkor abból az következik, hogy a nyilatko-zat nem szándékosan hamisított, vagy féligazságokat tartalmaz, vagy egyenesen hazug.

Az ember egy tollazat nélküli kétlábú állat. (Plató)

Annak a valószínûsége, hogy valakivel találkozol, aki-nek véleményére adsz, hihetetlenül megnõ, ha olyan egyénnel vagy együtt, akivel mások elõtt nem akarsz mutatkozni...(Busch Walter)

A gyep a kerítés másik oldalán sokszor csak azért zöldebb mint nálad, mert ott több ganéj található...

(Schapiro Ken)

Hogyan éri el Yassir Arafát, hogy állandóan két napos szakálla van? (Shields Mark)

Az emberi agy a világ egyetlen számítógépe, amely húsból készült. (Gerrold David)

A siker kulcsa a teljesen olvashatatlan aláírás.
(H.Thomas Robert)

Ha valaki valamit tökéletesen megcsinál, jön majd egy ember, hogy azt kipróbálja - és tönkretegye... (Tuchman Stephen A.)

Ha észreveszed, hogy valamivel mindenki egyetért, akkor az az ügy „halott“. (Udall Morris)

Egy étel nem lehet kicsit fokhagymás, s egy kicsi szívroham sincsen, mint ahogyan egy nõ sem lehet kicsit terhes. (Vargas Joie)

Aki tud várni, ahhoz minden visszakerül - kivéve egy kölcsönbe adott könyv. (Hubbard Kin)

Egy milliomos senkinek sem tehet eleget. Ha bõkezû, akkor szemére vetik, hogy adja a nagyot és extravagáns. Ha feltûnés nélkül és takarékosan él, bizonyosan fösvénynek nevezik - s éppen azok, akik õt a fordított esetben pazarlónak bélyegeznék. (Getty J. Paul)

Közmondások-szólások

A közmondások, szólások ismerete is bõvíti a nyelvtudást. Másrészt szükségeli a magyarázatot és lehetõséget ad a megfelelõ nem magyar mondásokkal való össze-hasonlításra. Ebbõl egy csokor:

- Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
- Könnyebb a hazug embert utolérni, mint a sánta
kutyát.

- Ma nekem, holnap neked.
- Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
- Madarat tolláról, embert barátjáról...(ismerheted meg)
- Minden zsák megtalálja a maga foltját.
- Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
- Kicsi a bors, de erõs.
- Legjobb út az egyenes út.
- Ki mint vet, úgy arat.
- Bolond lyukból, bolond szél fúj.
- Szegény ember sorsát boldog Isten bírja.
- Beszélni ezüst, hallgatni arany.
- Isten nem ver bottal.
- A pénz nem boldogít.
- Nem a ruha teszi az embert.
- Késõ bánat, eb gondolat.
- Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.
- Nem esik az alma messze a fájától.
- Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja...
- Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
- Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.
- Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
- A pokolba vezetõ út jó szándékkal van kikövezve.
- Ne mondd mindenkor, amit tudsz, de mindenkor tudd,
amit mondasz.
- Most jön a fekete leves!
- A rest kétszer fárad.
- Törököt fogtam, de nem enged.
- Ereszd be a tótot, s kiver a házadból.
- Mindenki egyenlõ, de vannak, akik még egyenlõbbek.
- Ki korán kel, aranyat lel.
- A jó házasságok az égben köttetnek.
- Fél tõle, mint ördög a szenteltvíztõl.
- Amit nem tanul meg Jancsika, azt nem tudja a János.
- A kártya az ördög bibliája.
- Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
- Borban az igazság.
- Jó bornak nem kell cégér.
- Ne szólj szám, nem fáj fejem.

Érdekes, hogy a sziléziai idõs németek még ismerik a mondást, hogy „most jön a fekete leves“, de nem tudják honnan jön. Nos, Szilézia sokáig az osztrák-magyar monarchiához tartozott. A török hódoltság idején a városok követeinek meg kellett jelenni az illetékes pasa elõtt az évi adókivetés tudomásulvételére. Igen jól meg-vendégelték õket étellel-itallal. Végül is hozták a Magyarországon még akkor ismeretlen „fekete levest“ (kávét). Akkor a pasa kijelentette, hogy ettünk-ittunk, de adót ennnyit és ennyit kell fizetni!! Szóval most jön a rossz. Tõlünk került a messzi Sziléziába.

A világ legkönnyebb találós kérdései

1. Meddig tartott a százéves háború?

2. Melyik országban gyártják a panama-kalapokat?

3. Hol termelik a híres Dijon-mustárt?

4. Hány csillaga van a Göncöl-szekérnek?

5. Mely hónapban ünnepelték a szovjetek az októberi
forradalmat?

6. Mibõl csinálják a teveszõr hajkefét?

7. Milyen állatról nevezték el a Kanári szigeteket?

8. Mi volt VI. György angol király keresztneve?

9. Milyen színe van a violetta-cinkének?

10. Meddig tartott a harmincéves háború?

Ezeket a kérdéseket akár egy akadályverseny állomá-sán is feltehetitek...

Közben találós-kérdések kicsiknek is

Fajankó ment Piripócsra
Találkozott három tóttal.
Három tótnak, három zsákja,
Minden zsákban három macska.
Hányan mentek Piripócsra? (Egyedül ment)

Hogy hívjál a kis rókát? (Apróka)
Hogy hívják az éhes bálnát? (Zabálna)

Cin-cin cinege
Pin-pin pinege.
Vason megyen, vason jár,
S vas a peperkéje. Mi ez? (Ingaóra)

A 10 könnyû találós-kérdés megfejtése:

1. A százéves háború 1337-1453-ig - tehát 116 évig
tartott.
2. A panama-kalapokat Ecuadorban gyártják.
3. A Dijon-mustár az USA-ban nõ.
4. A Göncöl-szekérnek nyolc csillaga van.
5. Az októberi forradalmat novemberben ünnepelték
(keleti-naptár).
6. A teveszõr hajkefét mókusszõrbõl készítik.
7. A kutyák adták a Kanári-szigeteknek nevet. Latin:
Insularia Canaria. (Canis=kutya).
8. VI. György tényleges keresztneve Albert. Viktória
nem akart még egy Albertet a trónon (a férjét hívták
úgy)...
9. A violetta-cinke bíborvörös.
10. A harmincéves háború 30 évig tartott (1618-1648)

Nyelvtörõk, nemcsak a kicsiknek:

Öt török, öt görögöt dögönyöz fölös örömök között.

Mit sütsz, kis szûcs? Tán sós húst sütsz, kis szûcs?

Az ipafai papnak fapipája van: Ezért az ipafai papi pipa, papi fapipa.

Nem minden tarka farkú szarka farka tarka, hanem csak a tarka farkú szarka farka tarka.

Fordítva is ugyanaz: A sári pap írása.

Géza kék az ég.

K-betûs történet:

Kun Karcsi káplár, közkatona korában kassai közös kaszárnyában, kedden korahajnalban, kicsit korán, koszos katona köpenyében kukorogva kilencezer-kilencszáz-kilencven-kilenc kiló köles kukorica kását kakált ki keserves kínok között...

A tizenkét favágó énekes balladája

Tizenkét favágó elment a vadonba,
S tizenkét hasábot raktak egy halomba.
Tila-lila-hó.
Tizenkét anyóka vitt nekik ebédet,
Icurka-picurka vénasszony cselédek.
Tila-lila-hó.

Tizenkét favágó szomjasak is lettek,
Edõszéli tóból vizet merítettek.
Tila-lila-hó
Hát amint vízbõl egy kulaccsal ittak,
Mind a tizenketten megfiatalodtak.
Tila-lila-hó.

Tizenkét anyóka nem gyõzte csodálni,
Elindultak rögtön csodatót találni.
Tila-lila-hó.
Hát amikor végre a tópartra értek,
Vizet önmaguknak nagy vederrel mértek.
Tila-lila-hó.

Tizenkét favágó várta-várta õket,
De mivel nem jöttek, értük hát elmentek.
Tila-lila-hó.
Hát, amikor mennek, sietnek az erdõn,
Gyermeksírás hangzik feléjük kesergõn.
Tila-lila-hó.

Néznek-nézdegélnek, merre sír a fruska?
S ott fekszik elõttük tizenkét babuska!
Tila-lila-hó.
Annyi vizet ittak a szép csodatóból,
Pólyásbaba lett a tizenkét anyóból!
Tila-lila-hó.