Előző oldalTartalomKövetkező oldal

5. A ,,nagyiskolások" A cserkészkor három szakasza (10 -16 év)

Ezt az időszakot a cserkész próbarendszer alapján három részre bonthatjuk. Ez a három szakasz a gyermek szellemi és fizikai fejlődésére épül és évtizedes nevelési tapasztalatokat, foglal össze. A Cserkészkönyvek segítségével azonban a gyermek a családon belül is képezhető. Elővesszük, pl. az első szakaszban az I. sz. Fiú- vagy Leánycserkészkönyvet. Annak belső borítólapján található a próbarendszer táblázata. Ez világosan mutatja, hogy minden korcsoportnál részpróbákat csinálunk a gyermek korabeli képességei és érdeklődési szintje figyelembevételével. Ez évtizedek óta bevált anyag és a gyermek figyelmét leköti:

5. 1 Az első szakaszban (10 - 12 év) ,,Táborverőt" nevelünk.Oldal eleje

Ez nem más, mint a cipőfűző megkötésének egyszerű és biztos módja. Gyorsan köthető és sohasem bomlik ki. Nincs szükség egy ,,görcsre". Mivel 5 éves korunktól naponta legalább kétszer kötjük cipőfűzőnket, egy 60 éves ember kb. 37. 950 kötést csinál. Ha a cserkészetben ezt a csomót megtanultuk, akkor egy életre szóló ajándékot kaptunk. De csemegeként lássuk a több ezeréves rovásírást:

Kedves Olvasó! Írd le a neved rovásírással. Vigyázz! Jobbról-balra haladunk.

Milyen érdekes a családfa felrajzolása. A gyermeknek fogalma lesz arról, hogy ő honnan jött, milyen ősök génjeit hordozza magában. Arra csak utalnunk kell, hogy ez igen kiváló alkalom a gyermekkel való beszélgetésre, az elődökről mondható mesére.

Ha egy ember a saját testmagassága segítségével, pl. egy torony, magasház magasságát megközelítő pontossággal becsülni tudja, akkor valami értékeset kapott a közösségtől.

Sajnos ma ezt az anyagot sem az iskolában, de semmiféle más ifjúsági egyesületben sem sajátíthatja el a gyermek! A családban sem jut erre idő.

5. 2 A második szakasz (12 - 14 év) a Honkeresőké.Oldal eleje

Itt kezdjük az emberszeretet kézzelfogható gyakorlását. Mit jelent a napi jótett szüleinkkel, osztálytársainkkal és környezetünkkel szemben? Ekkor tanuljuk meg, hogy a jó cserkész, az jól tanuló diák is.

Milyen jó volna, ha pl. egy autóbalesetnél (még ha nem is mi vagyunk a sérültek) mindezeket mi felnőttek is tudnánk.

Ugyan időszerű-e ma a böjt? Ma, amikor senki sem akar semmiről lemondani. Amikor a ,,jólétet" igazoló tárgyak és eszközök tömegével bástyázzuk körül magunkat. Aki a böjt spirituális értékét felismeri, annak később nem kell a ,,vonalaiért" koplalni.

A magyar nótában énekeljük, hogy 7 csillagból van a Göncöl szekere". Pedig 8 csillagból áll, mert a rúd hajlatánál 2 csillag van. Az alig látható a ,,Kisostoros", a magyar szemvizsgáló csillag. Ha azt még szabad szemmel látjuk, nincs szükségünk szemüvegre.

5. 3 A kamaszok lesznek a Honfoglalók (14 - 16 év)Oldal eleje

A harmadik korcsoportot a kamaszkorba kerülők alkotják. Itt már Honfoglalók leszünk. 3. sz. Cserkészkönyv. Ez bizony a legnehezebb kor manapság. A cserkészet itt is hathatós segítséget nyújt. Minden kamasz nagyon érdeklődik a világ és nemzete iránt. Keresi azt, hogy ő és mi magyarok mi végett vagyunk a világon, hol a helyünk. Ekkor kezdi megérteni, hogy neki kell célokat kitűzni és állhatatosan a megvalósítást, végezni.

Megdöbbentő volt számunkra, hogy pl. a zöldek egy esti tábortűz után a parazsat az erdőben egyszerűen ott akarták hagyni. Utálkozva nézték, hogyan oltottuk a tüzet (víz hiányában levizeltük) és marokban hordtuk a földet a parázs lefödéséhez. Ez persze nekünk természetes volt. Ők meg otthagyták volna a szeretett ,,német erdejükben" a nyílt parazsat.

Ekkor tanulják a fiatalok a tábortűzi szereplések után most már alaposabban a személyes fellépés titkait. Számos esetben lettek felnőttként cserkészeink vállalatuknál megdicsért előadók, s mindig büszkén vallották be, hogy ők ezt a cserkészetben tanulták. Tehát az életre tanulunk.

A 3 Fiú- és Leánycserkészkönyv megvásárolható, és részletes tartalmával minden szülőnek vezérfonálként igen jól használható. Használjátok sikerrel.

5. 4 Egy-két gondolat a cserkészetről Oldal eleje

Az Olvasóban bizonyára felmerült már a kérdés: Csak a cserkészet képes mindezek továbbadására? Nos, már említettük, hogy a nyugati szórványban csak a Cserkész Szövetség tudott fennmaradni.

S nemcsak megmaradni, hanem tovább is fejlődni. Sőt! A kommunizmus bukása után a mi segítségünkkel újból virágzásnak indult a magyar cserkészet az egész Kárpát-medencében.

Kicsit büszkék lehetünk, hogy mi őriztük meg a cserkészeszmét, és mi képeztük ki és avattuk fel az első otthonról kihozott magyar cserkésztiszt-jelölteket, Mi fedeztük Cserkészkönyveink otthoni kiadását, segítséget nyújtottunk az újrainduláshoz. Ha ma Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken többtízezer magyar cserkészt tarthatunk számon, a kicsit a mi eredményünk is.

Azt is jó tudni, hogy a szomszédos országok újrainduló cserkészete, az ott már kitűnően működő magyar cserkész-szövetségek mellett, csak gyermekcipőben jár. Az ő emigrációjuk (kivételek az esztek, litvánok és lettek) nem volt képes egy ifjúsági szervezetet sem létrehozni és fenntartani.

Persze tudjuk, hogy az elnyomatás éveiben sokan gyermekeiket természetjáró csoportokhoz vitték, s ezekben is sokhelyütt titokban cserkészmódszereket alkalmaztak, és a cserkészeszményeket követték. Még az Úttörő Központ is összehívott a 70-es években idős cserkésztiszteket és leíratta velük a cserkészmódszereket.

Azonban a módszerek az eszmei tartalom nélkül vajmi keveset érnek. Isten tagadása révén az emberi élet főpillére eltűnt. A régi magyar hazáról még beszélni sem volt szabad, múltunkat nem egészében, hanem az ideológia alapján ,,kiherélve" íratták meg. A szocialista haza, magyar hazánk torz képéve szűkült, (amely ráadásul eltörpült a ,,nagy" Szovjetunió árnyékában). Az embertárs szeretete nem illette meg az osztályidegent és osztályellenséget, sőt gyűlölettel kellett rájuk nézni.

A magyar cserkészet alapításától kezdve ökumenikus. Így a cserkészet volt az a közös nevező, ahová protestáns, katolikus és unitárius (de még izraelita is: 1926-ban 16 zsidó csapatunk volt) istenhívők gyermekeiket közösen nevelhették. Ez a felállás a nyugati szórványban, de otthon is, ma is érvényes.

1948 előtt (tehát a betiltás előtt) a cserkészet főleg városi diákmozgalom volt. Az emigrációban ez nem volt lehetséges, s ma egy iskolán kívüli szervezet: az ipari tanulótól a diákig mindenkié. Örömmel látjuk, hogy a magyar cserkészet a Kárpát-medencében ma a falu, a kisváros, a főváros iskolán belüli és kívüli cserkészete lett.

Régen a külön fiú- és leányiskolák révén csak külön fiú és leánycsapatok alakítása volt lehetséges. Különben a magyar leánycserkészet csak a 20-as években indult meg. Mi a szórványban eleve rá voltunk utalva a vegyes csapatok alakítására. S itt ért minket a meglepetés: ,,gyenge" leányaink sokszor jobban bírják a sátorozást, a tábori életet, mint az ,,erős" fiúk. Ugyanakkor a fiúk szívesen varrnak, főznek és sütnek.

Így egy jó versenyszellem alakul ki a fiúk és a leányok között. Természetesen a leányőrsökben a Leánycserkészkönyvek alapján folyik a kiképzés, amelyek a gyermekleányok sajátos gondjait dolgozzák fel.

Mellékesen: 25 esztendő alatt csapatunk táborain soha-sem történt egyetlen, az ,,erkölcsbe ütköző", eset sem. Különben ma az egész világon dominálnak a vegyes csapatok, s nem csak a magyar cserkészetben.

Persze a magyar gyermekközösség a lényeg. Ezt persze a Kárpát-medence szórványaiban másképpen is meg lehet szervezni. Ministráns-csoport, természetjáró-egyesület, faragó-iskola, táncház együttes kicsiknek, hagyományőrző csoport stb. De ma már a cserkészet mindenütt ott van a Kárpát-medencében, s a bevált és a helyi gond átszabott program megtalálható. S a kipróbált módszerek alkalmazása akadálymentes.

5. 5 A népdalról és a ,,magyar nótáról"Oldal eleje

Az előző fejezetekben mindig népdalokról beszéltünk. Miért nem tanulunk, tanítunk ,,szép magyar nótákat", műdalokat? Attól eltekintve, hogy mi mindig a ,,tiszta forrásból" szeretnénk meríteni, évtizedes tapasztalatunk késztet a népdalok különös megbecsülésére. Azt látjuk ugyanis, hogy még a magyar nyelvhasználatban gyenge gyermek is játszva tanulja meg a népdalt a hozzátartozó szöveggel együtt.

Miért van ez így? Nos a ,,magyar-nótát" a zeneszerzők és szövegírók énekeseknek írják - sokszor egy bizonyos és ismert énekesnek. Ennél fogva éneklésükhöz szükség van egy megfelelő hangterjedelemre és iskolázottságra. Így sokszor nem is a nótát, hanem az énekest szeretjük.

Arról nem kívánunk beszélni, hogy a legtöbb műdal szövege giccses és hamis érzelmeket tükröz, inkább érzelgős, mint érzelmes. Még jótorkú felnőttek is belesülnek a ,,szép magyar nótába", de a közös ének azonnal szárnyal, ha a nótázók népdalba kezdenek. Hát mennyivel nehezebb egy gyermeknek a műdal éneklése? A népdal csiszolt, mint a gyémánt, tömör - sokszor pár sorban egy életet elmond -, tiszta lírájú.

Egy példa:

Persze a népdalszámba menő Petőfi verseket (Kis lak áll a, Befordultam a konyhára stb.) szívesen énekeljük, s még a Dankó Pista dalok némelyike is különb, mint pl. a hírhedt ,,Akácos út." Szóval a népdal a gyermeknek is igazabb, könnyebb és szívhez szólóbb.

Néha igen szomorúak vagyunk, amikor ,,otthonról" jön új kiscserkész testvérünk. A lángeszű Kodály-módszer ellenére, énektudásuk és -szeretetük igen gyenge. S öröm megfigyelni, hogy itt pár hónap után milyen lelkesen énekelnek, és mennyi népdalt tanulnak meg könnyedén.

De mi történik otthon?

Hogyan veszik el a gyermektől a veleszületett ének-készséget? Hol vannak énektanáraink, hol van a ,,Repülj páva" és a sokáig agyonhallgatott ,,Táncház-mozgalom" hatása?

És sajnos a kádári időkben menekülők, még mozgalmi énekeket is alig tudtak énekelni. Szeretnénk hinni, hogy ezen a téren is lesz változás.

Vagy Közép-Európát is elönti majd a lélektelen gépzene? Éneklés helyett - amely legfontosabb önkifejezési eszközünk - csak passzív énekhallgatás lesz az uralkodó? Ezen a téren is, szükségtelenül is, szegényedünk?

Szándékosan, vagy nemtörődömségből? A római mindig azt kérdezte: ,,cui bono?" - kinek jó ez? Mindenesetre ez gyermekeinknek, nemzetünknek nem jó!

Mégis mi Sík Sándorral, a papköltővel, együtt mondjuk ma is:

Mert mi született optimisták vagyunk és hiszünk abban, hogy az inga már a másik oldalra, a népi kultúra felé lendül. Népünk újra keresni kezdi önmagát.

Ezért hát:

Előző oldalOldal elejeTartalomKövetkező oldal